Minden, ami otthon

Minél jobban urbanizálódik társadalmunk és minél távolabb kerülünk a természettől, annál jobban vágyunk arra, hogy visszatérhessünk oda, legalább naponta egy pár perc erejéig, akár egy közparkról, akár saját udvarunkról van szó. És hogy kinek mi hiányzik leginkább mondjuk egy lakótelepi betondzsungel közepén? Valószínűleg "Csak az a szép, zöld gyep.", ahogy Poldi Bácsi, az éppen nyugdíjba készülő parkőr, is megmondta az ismert ifjúsági filmben, melyre biztos sokan emlékezhetnek még gyerekkorukból. A gazos, foltokban hiányos, vagy kiégett füves területek azonban se egy parkban, se egy családi ház udvarán nem mutatnak jól, pedig ez sok esetben elkerülhetetlen. A megoldás azonban nem feltétlenül az, hogy minden évben újra füvesítjük az adott területet, mert abban az esetben könnyen újból a fű ritkulásával, vagy annak gyomosodásával kell majd szembesülnünk. A valóban hatékony megoldás a gyeptégla használata lehet. Persze sokan gondolhatják, hogy az udvar gyeptéglával való lefedése túl költséges ahhoz, hogy ezt a megoldást válasszák, így marad a fűmag. Azonban ha jobban belegondolunk, akkor hosszútávon a gyeptégla sokkal kifizetődőbb megoldás lehet, hiszen a termesztési eljárásoknak köszönhetően a gyeptéglák sokkal időtállóbbak, így biztos nem kell majd évente újrafüvesíteni a kert gyepjének kevésbé esztétikus részeit. Gyeptéglákat általában csak igen magas szintű genetikai jellemzővel rendelkező fűmagfajtákból állítanak elő, ráadásul a különböző tulajdonságokkal rendelkező pázsitfajtákat a megfelelő arányban keverik össze, hogy így a gyep még ellenállóbb, sűrűbb és strapabíróbb legyen. A magról való vetés másik hátránya, a sokszor gyenge minőségű fűmagok mellett, hogy az évnek csak egy rövid szakasza alkalmas hazánkban az ilyen füvesítés elvégzésére, hiszen a növekedő fűszálak számára sem a túl meleg, sem a hideg nem tesz jót, így nagyjából marad az április, a május és mondjuk a szeptember. Bár amilyen kiszámíthatatlan az utóbbi években az időjárás, lehet hogy akkor sem járunk sikerrel, ha ezen időszakban vettjük el a magokat. Ezzel szemben gyeptéglát az év nagy részében (áprilistól novemberig) bármikor lefektethetünk és a siker már előre borítékolható. Természetesen a gyeptégla legnagyobb előnye, hogy szinte azonnal ragyogóan zölddé varázsolható a kert, mivel a lerakást megelőzően a gyepet már 10-12 hónapig nevelték, mely időszak alatt megkapta azt a tápanyag mennyiséget, aminek köszönhetően erős, az egész táptalajt átszövő, sűrű gyökérzettel rendelkezik. Ráadásul a gyeptéglák esetén a sűrű fűszálaknak és gyökérzetnek köszönhetően a gyomlálást is elfelejthetjük. A magról való vetés esetén az első 1-2 hónap igen kritikus. Ilyenkor a fűszálak még gyengék és sok tápanyagra van szükségük, amit könnyen elszívhatnak tőlük a gyomok, melyek a frissen vetett részen jelenhetnek meg. Ha a gyomnövények növekedési intenzitása meghaladja a fűszálakét, akkor a szép, sűrű és zöld gyep helyett egy gazzal teli pázsit lesz az végeredmény. Mivel a gyeptéglák esetén már megtörtén egy 10-12 hónapos előnevelés, így ez a pázsit már a gyomszabályozáson is túl van és a sűrű, tömött gyepnek köszönhetően ebben a kifejlett fűállományban a gyomok megjelenése már szinte kizárt. Lehet tehát, hogy a gyeptéglával való füvesítés elsőre költségesebbnek tűnik, de a ragyogó, zöld gyep évekre garantálható és sem gyomirtóra, sem újabb adag fűmagra nem kell majd egy darabig költenünk.