Ha lakberendezésről és lakásunk kellemesebbé varázsolásáról van szó, akkor nem feledkezhetünk meg az otthon olyan fontos részéről, mint a kert. Számos olyan kertépítészeti elem létezik, mellyel egy kicsit hangulatosabbá változtathatjuk udvarunkat. A dísznövények, sziklakertek és díszvilágítások mellett a legkézenfekvőbb megoldás, hogy egyedi hangulatot teremtsünk kertünkben egy kerti tó létesítése. A legfontosabb, hogy megtaláljuk tavunk számára a legalkalmasabb helyet kertünkön belül. Ha lehet, akkor olyan helyet szemeljünk ki számára, ahova maximum csak 5-6 órát süt a nap, mivel az erős napsugárzás jelentősen felgyorsítja a vízben az algaképződést, mely nagyban ronthat a víz minőségén. Ez főleg akkor fontos szempont, ha a tóba kisebb halakat is szeretnénk telepíteni. Azonban azt sem tehetjük, hogy egy nagyobb fa árnyékot adó lombkoronája alá építjük új tavunkat, hiszen a vízbe hulló levelek és ágak szintén a víz minőségének romlását eredményezik majd. A vízi növények és a tóba telepített halak számára nélkülözhetetlen, hogy a víz oxigénszintje megfelelő legyen. Hogy a víz oxigénhiányos állapotát elkerüljük a tónak olyan helyre kell kerülni, ahol megfelelő a szélmozgás, mivel a szél által fodrozott hullámok képesek arra, hogy normál szinten tartsák a víz oxigén szintjét. Tavunkat tehát félig-meddig árnyékos, azonban nem szélvédett helyre érdemes építeni. Ha a helyet már kiszemeltük, akkor jöhet a tó méreteinek megtervezése. Hogy tavunk megfelelő öntisztító képességgel rendelkezzen legalább 10 nm-es legyen alapterülete. Ennél kisebb vízfelület esetén mindenféleképpen nekünk kell gondoskodnunk a víz megtisztásáról különböző szűrőberendezések beépítésével. Persze nem csak a tó alapterületét fontos előre meghatároznunk, hanem a mélységét is. Ha a tóba halakat is szeretnénk telepíteni, akkor a mélységnek minimum 90 cm-nek kell lenni, hiszen csak így lesznek képesek átvészelni a telet, ha a tó felszíne befagy.
Nem árt már előre eldönteni azt sem, hogy a tóba milyen vízi növényeket szeretnénk telepíteni, hiszen a part mentén majd egy nagyjából 30-40 cm széles peremet kell kialakítanunk, melynek mélysége attól függ, hogy milyen növényeket ültetünk oda. Sekély vízi növények esetén ezen peremnek nagyjából 30 cm-re kell a vízszint alatt lenni, míg ha mondjuk tavi rózsát szeretnénk erre a peremre ültetni, akkor ez a mélység minimum 50-60 cm. Ha a tervezésen túl vagyunk, akkor jöhet a tó kiásása. A partvonalat jelöljük ki valamivel, majd kezdjünk el ásni a terület közepén és belülről, a mélyebb részek felől haladjunk a széle felé. Ha a medret kiástuk és a már említett peremet is kialakítottuk a partvonal mentén, akkor távolítsunk el a földből minden éles tárgyat, gyökeret, kavicsot, melyek kivághatják a fóliát. Ezután a tó fenekére szórjunk pár centi vastag homok réteget, melyre aztán mehet a fólia. Ha ezzel megvagyunk, akkor a fólia alján egyenletesen alakítsunk ki egy 2-3 cm vastag apróbb kavicsokból álló réteget. A perem részekre, illetve azon zónákba, ahova vízi növényeket szeretnénk ültetni szórjunk egy 5-6 vastag réteget kavicsokból és földből. Végezetül építsük be tisztító és szűrő berendezéseket (amennyiben ezekre szükség van), illetve a kisebb csobogókat, vízeséséket. Még mielőtt a tó körüli díszítő sziklákat elhelyeznénk, nem árt próbából feltölteni tavunkat vízzel. Erre azért van szükség, mert így le ellenőrizhetjük, a hogy a fólia nem sérült-e meg. Ha a fólia rendben van, akkor jöhetnek a tó körüli dísztő elemek elhelyezései és a növények telepítése (nem a vízi növényeké). Ha a terep már úgy néz ki, ahogy megálmodtuk, akkor töltsük fel tavunkat és hagyjunk a víznek néhány napot, hogy kellően felmelegíthesse nap. A vízi növények és halak telepítését csak ez után kezdjük meg.
