Mikor kanapét szeretnénk vásárolni, akkor számtalan szempont van, melyet mérlegelnünk kell a végső döntés meghozatal előtt. A legtöbben pontosan tudják, hogy a méret és a stílus alapvető fontossággal bír, hiszen mind a két szempont esetén a kanapénak illeszkednie kell a helyiségbe. Sokak számára nyilván a kanapé alapanyaga is fontos szempont, a bútor áráráról már nem is beszélve. A legtöbben azonban nem is gondolnák, hogy a kanapé felépítésének is befolyásoló tényezőnek kell lennie a döntés során, legalábbis ha kanapénkat hosszú évekig szeretnénk használni. Egyszóval nem mindegy, hogy mi is rejlik a huzat alatt. A legtöbb kanapé ülőfelülete csak szivaccsal van bélelve. Az ilyen egyrétegű megoldásnak köszönhetően a kanapé ülőfelülete valamivel keményebb, mintha rugók lennének az ülőpárna alatt, de sajnos az ilyen kanapék élettartama is rövidebb. Sokan mégis az ilyen kanapék mellett döntenek, hiszen ezek ára valamivel alacsonyabb. A kétrétegű kanapék esetén a szivacs alatt általában egy hullámrugó réteg található (egyes típusoknál bonell rugó) melynek köszönhetően egy ilyen ülőfelületre már kényelmesebb lehuppanni és persze strapabíróbbak is, mint az egyrétegű változatok. A drágább árfekvésű kanapék ülőfelülete már általában három rétegben készül. Ezeknél a szivacs alatt már egy bonel rugó és egy hullámrugó réteg is található. Az ilyen ülőfelületek rugózása sokkal lágyabb, a vastag szivacsrétegnek köszönhetően azonban a felület valamennyire mégis kemény. A dupla rugórétegnek köszönhetően az ilyen kivitelben készülő kanapék a legtartósabbak. Mivel a bonell rugó felett egy hullámrugó réteg is található, ezért a bonell rugókra kevesebb terhelés jut.
Persze nem szabad abba a hibába esnünk, hogy a kanapé szivacsrétegének keménysége alapján ítéljük meg az ülőfelület minőségét. A puhább és keményebb szivacsok is egyaránt készülhetnek gyengébb és magasabb minőségben is. A lágyabb szivacsokat sok esetben a kanapé karfájára, míg a keményebb szivacsok az ülőfelületre és a háttámlára kerülnek. Hogy az ülőfelületek eltérő keménységét és az általuk nyújtott komfortérzetet jobban átlássuk nézzük, hogy mi is az a bonell és hullámrugó, illetve mi a kettő között a legnagyobb különbség. A bonell rugót legtöbben a rugós ágymatracokból ismerhetik. A tölcsér alakú rugókat táblába fűzik össze egymás mellé, így egy magasabb (7-10 cm) és masszív rugós felületet kapunk. A hullámrugót szokták síkrugónak is nevezni, mivel az ilyen rugós felületeknek a vastagsága csak pár cm. Az S alakban összefűzött rugók közel sem biztosítanak olyan kényelmes ülőfelületet, mint a bonell rugók. Kanapé vásárlás esetén valójában meg sem kell kérdeznünk, hogy az ülőfelületben milyen rugó réteg van, hiszen elég ráülnünk a különbség ugyanis erőteljesen érezhető a két típus között. A hullám és bonell rugókon kívül létezik egy harmadik rugófajta is, amit azonban ma már nem igazán használnak kanapék ülőfelületében, de a rendszerváltás előtti magyar bútoripar remekei még elsősorban ilyen rugózattal készültek. Az epeda néven ismert rugófelületet kézzel készítették és egy szálból tekerték meg, táblákba fűzve a tölcsér formájú rugókat. Antik bútorokban még találkozhatunk ilyen rugó felülettel, de a modern bútorok estén ezt már nem alkalmazzák, főleg annak költséges elkészítése miatt. Ha kanapát vásárolunk, akkor tehát nem árt a választás előtt erősen ráhuppanni az ülőfelületre, hogy kiderítsük mi rejlik a huzat alatt.
