Napjainkban ahogy a gázárak egyre feljebb kúsznak és persze érezhetően a földgáz fűtőértéke is csökken, sokan néznek valamilyen alternatív fűtési megoldás után. Mivel a különböző tüzelőanyagok (fa, pellet, stb.) ára sem mondható éppen olcsónak, ezért a levegő-víz hőszivattyúk egyre több otthonban veszik át a fűtőrendszer szerepét. De mi is pontosan az a hőszivattyú és hogyan működnek ezek levegő-víz változatai. A nevükből talán sejthető, hogy a fűtésre használt energiát a levegőből nyerik ki és a lakás vízteres fűtőrendszerében keringő víznek adják át. Igazából a működési elvük nagyon hasonlít a klímákéhoz, csak értelemszerűen a keringési folyamat van megfordítva, hiszen a cél hogy a hőt behozzuk a lakásba és ne kijuttassuk onnan. Talán sokan még emlékeznek az iskolában fizika órán tanultakra, konkrétabban arra, hogy miközben egy folyadék párolog, akkor lehűti környezetét, méghozzá olyan módon, hogy hőt von el belőle és azt felveszi. Pontosan ezt teszi egy hőszivattyú hűtőközege is, a kérdés csupán az, hogy hogyan képes hőt elvonni a kinti levegőből, ha az mondjuk -10°C-os. A válasz roppan egyszerű, a hűtőközegnek még hidegebbnek kell lennie. Ezt úgy érik el, hogy speciális gázokat használnak hűtőközegként, melyek még ilyen alacsony hőmérsékleten is folyékonyak maradnak, vagyis elérhető, hogy azok folyadék halmazállapotukban hidegebbek legyenek, mint a kinti levegő. A folyamat lényege, hogy a hőszivattyú kültéri egységében található párologtatóban megváltoztatják a nyomást, így a hűtőközeg párolgásnak indul és közben tovább hűti a kinti levegőt, vagyis hőt von el tőle. Ezt az energiát a már a gáz halmazállapotú hűtőközeg magában tartja (vagyis felmelegszik), amit a hőszivattyús rendszer tovább fokoz azzal, hogy a kompresszorban összepréseli ezt a gázt, ami így tovább hevül.
Ezután már csak ki nyerni belőle ezt az energiát, amit a nyomás újbóli megváltoztatásával érünk el, hiszen az is jól ismert fizikai törvényszerűség, hogy a folyadékok forráspontja alacsonyabb nyomáson alacsonyabbá válik. Szóval csak el kell érni azt, hogy a nyomás megváltoztatásával a gáz halmazállapotú hűtőközegünk lecsapódjon és újból folyékonnyá váljon, ekkor ugyanis a felvett hőt kiadja magából. Ezt a hőt a hőszivattyú a már említett vízteres rendszerben keringő víz melegítésre használja. Persze ezzel a folyamat itt még nem áll meg, hiszen a hűtőközeget, ami most már folyékony halmazállapotú, újból visszajuttattunk a párologtatóba, ahol az, mivel hidegebb mint a kinti levegő és persze az adott egységben lévő nyomást is megváltoztattuk, újból párolgásnak indul és újból hőt von el a kinti levegőből, amit a hőcserélőben ismét lead a melegítendő víznek. Ez a körfolyamat pedig megállás nélkül megy és állandó működtetéséhez csupán elektromos áramra van szükség, meg persze arra hogy a fűtési szezon előtt átnézessük hőszivattyúnkat egy szakemberrel és ha szükséges, akkor után töltsük azt valamennyi hűtőközeggel.
