A napkollektor egy épületgépészeti berendezés, ami napenergiából állít elő, olyan hőenergiát, ami fűtésre és víz melegítésre is használható. A magyarországi időjárási és más feltételek pedig kifejezetten kedveznek ennek a korszerű rendszernek.
A megfelelő fűtéshez elengedhetetlen a napkollektorral ellátott épület ideális hőszigetelése, tehát olyan hőszigeteléssel van ellátva, ami télen segíti a fűtést, nyáron pedig a hűtést, tehát szellőzik. A legmegfelelőbb fűtési forma a napkollektorhoz a vízmelegítős fűtés, például a padlófűtés. A keringetett vizet 70-80 fokra melegíti fel, ami a házban 25-30 fokot eredményez. A fürdéshez szükséges felmelegített vizet egy hőcserélős tárolóba kell eltárolni, és csak az aktuális szükséges mennyiséget kell felhasználni, ami folyamatosan újra termelődik. A napkollektorral felmelegített víz hőmérséklete nagyban függ a kinti időjárástól, nyáron forráspont körüli is lehet, hidegebb időben pedig éppen hogy csak langyos. Egy 80-120 literes tartály egy 4 tagú család teljes napi víz igényét képes fedezni. Természetesen a napkollektor mellett nem árt, ha télre más vízmelegítő megoldás is a rendelkezésünkre áll, például egy gáz bojler.
A napkollektort sokszor összetévesztik a napelemmel, pedig teljesen máshogy működik. A napkollektor egy olyan zárt rendszer, ami a nap sugaraival vizet vagy levegőt melegít fel. A fényelnyelő réteg matt fekete színű rézlemez, amit abszorbernek nevez a szakirodalom. Az abszorber réteg az elnyelt fény hatására melegszik fel, majd a keletkezett hőt egy csőháló rendszerbe vezeti, amiben víz, vagy levegő van. Az így kapott hőt egy keringető szivattyú segítségével vezetik a felhasználási helyére. A hatásfokot növeli, hogy a csőhálózatban vákuum van-e, illetve, az is, hogy a csőháló két végén van-e hőszigetelő réteg.
A napkollektorok akkor fejtik ki legjobban a hatásukat, ha a felhasználásuknak megfelelő szerkezetűt választunk. Szerkezet szerint általában három kategóriát tudunk megkülönböztetni, a síkfelületű, a vákuumcsöves, és a tartályos változatot, de árulnak már keverék napkollektorokat is. Fűtés rásegítésre leginkább a síkfelületű napkollektort szokták a házak tetejére erősíteni, mely fagyálló folyadék közbe iktatásával télen is jó hatásfokkal dolgozik. Meleg víz felhasználás szempontjából a vákuumcsöves, vagy hő tartályos modelleket szokták választani. Ezek hátránya viszont, hogy télen, és amikor kevés a napsütéses órák száma, akkor nem termel megfelelő hőmérsékletű vizet. Tehát ezek mellé érdemes más vízmelegítő berendezés is.
Az Európai Unió korszerűsítési projektje keretében lehetőség van napkollektor beüzemelésére pályázati pénzt felvenni. Ebben az esetben a használni kívánt napkollektornak Solar-Keymark címkével kell rendelkeznie, tehát meg kell felelnie a német elvárásoknak. Németországban úgy határozták meg a címet, hogy azokra a kollektorokra adható, amik fűtés rásegítés nélkül képesek 525 kWh per négyzetméter hőenergia létre hozására éves rendeltetésszerű használat mellett. Érdemes megjegyezni összehasonlítás képen, hogy Németországban a napsütéses órák száma 1600-1800 óra, ezzel szemben Magyarországon 1750 és 2200 órát süt a nap. Tehát mi lényegesen jobb hatásfokot tudunk elérni, habár az is fontos lehet, hogy Németországban már 8,5 millió ember használ napkollektort fűtésre vagy meleg víz előállításra.
Jogosan merülhet föl tehát a kérdés, hogy miért nem tudjuk jobban hasznosítani a nap energiáját? Erre a kérdésre azt a választ tudjuk csak adni, hogy ma már nem feltétlenül szükséges önerő, egy-egy napkollektor megvásárlásához, amivel sokat tehetünk azért, hogy gáz és áram számlánk csökkenjen. És így a környezet sem roncsoljuk a gáz és más anyagok égési melléktermékeivel, és sokat is sportolhatunk éves fűtési illetve meleg víz számlákon
Összefoglalva ma már számtalan lehetőségünk van arra, hogy környezetkímélő módon éljünk, de ugyanakkor pénzt is takarítsunk meg. Már lehetőségünk van a napkollektorok mellett más kórszerű fűtési módot is választani, tehát lehetőségeink szerint inkább ilyen módokat válaszunk.